Milyen jellemzői vannak a vízbázisú festéknyomtatásnak?
A vízbázisú tintanyomtató gyár úgy véli, hogy a vízbázisú tinta és az aljzatok között kölcsönös vonzerő van, és a tintafilm szilárdan adszorbeálható az aljzat felületén. Papír aljzatok esetén a vízbázisú tinta behatolhat a réseikbe, és a "horgonyzó hatás" révén tapadhat meg; sima és nem nedvszívó felületű aljzatok esetén a vízbázisú tinta tapadása a vízbázisú tinta és az aljzat molekulái közötti affinitástól függ.
A vízbázisú tintanyomtató gyár úgy véli, hogy a száradási idő növekedésével a vízbázisú tinta tapadása fokozatosan nagyobb értékre nő, majd a tapadás fokozatosan nullára csökken, ekkor a tintafilm felülete sima és száraz, és elveszíti a tapadást. Ezért az ideális overlay nyomtatást akkor kell elvégezni, amikor a viszkozitás magas, azaz amikor a vízbázisú tinta száradás előtt áll. Mivel a vízbázisú tinta vízálló, száradás előtt vízzel keverhető, és száradás után már nem oldódik vízben. Ezért ne hagyja, hogy a vízbázisú tinta megszáradjon az anilox hengeren, hogy elkerülje az anilox henger tintanyílásainak eltömődését. Ezenkívül a nyomtatási folyamat során a flexográfiai lemezt mindig nedvesíteni kell tintával, hogy elkerülje a grafika és a szöveg eltömődését a nyomólemezen a tinta száradása után.
A vízbázisú tintanyomtató gyár úgy véli, hogy a vízbázisú tinta nyomtathatósága nagyon fontos, és hatással van a nyomtatási folyamatra és a nyomtatási minőségre, főként olyan teljesítménymutatókat tartalmaz, mint a viszkozitás, a tixotrópia, a tapadás és a pH-érték.
A viszkozitás a tintafolyadék molekuláinak azon képességét jelenti, hogy vonzzák egymást és akadályozzák a molekulák mozgását. A nyomtatási folyamatban a vízbázisú tinta viszkozitása a tinta normál átvitelének és átvitelének fenntartásához szükséges feltétel. A vízbázisú tinta viszkozitását befolyásoló tényezők főként a következő szempontokat foglalják magukban.
(1) A kötőanyag viszkozitása. Az azonos pigmentet használó tinták esetében a kötőanyag viszkozitása nagy, és a tinta viszkozitása is nagy.
(2) A pigmentrészecskék mérete, tartalma és diszpergálhatósága. Ugyanazon kötőanyag esetén, ha a pigment mennyisége azonos, minél nagyobbak a részecskék, annál nagyobb a viszkozitás, és fordítva. Minél jobb a pigmentdiszperzió, annál kisebb a tinta viszkozitása, és fordítva, annál nagyobb a tinta viszkozitása.
(3) Hőmérsékletváltozás. Magas hőmérsékleten a tinta molekuláinak relatív folyékonysága nő, a viszkozitás pedig csökken; hőmérséklet csökkenésekor a tinta molekuláinak kohéziója nő, a viszkozitás pedig nő.
A tintasugaras nyomdagépek gyártói úgy vélik, hogy a tinta tixotrópiája a tinta folyékonyságának külső erő hatására történő változásának tulajdonsága. A nyomdagépen a tintahenger hatása miatt a tinta folyékonysága és képlékenysége megnő az átvitel során, amíg a külső erő a nyomtatott lapra való átvitel után meg nem szűnik, folyékonysága és képlékenysége csökken, és a tinta hígról sűrűre változik, így biztosítva a dombornyomás és a pontok pontosságát és tisztaságát. A jó tixotrópiájú tinta elősegíti a tinta sima és egyenletes átvitelét, és javítja a tinta átviteli sebességét.
A hullámpapírt úgy állítják elő, hogy a kraftpapírt S-ív alakúra préselik, majd ragasztóval lineáris kartonok közé helyezik. Ezt a fajta kartont hullámkartonnak, az ebből készült dobozt pedig hullámkarton doboznak nevezik.
MI A HULLÁMPARTON DOBOZOK HASZNÁLATÁNAK ELŐNYE?
- Ez a hullámkarton könnyű doboz megfelelő védelmet nyújt a csomagolt áruknak.
- A hullámkarton dobozok sokkal erősebbek, mint a kartondobozok.
- Újrahasznosítható és újrafelhasználható. Biológiailag lebomló anyagokból készült.
- A hullámkarton dobozok könnyen testreszabhatók és márkajelzési lehetőségeket kínálnak.
- Költséghatékonyak, könnyűek és fenntarthatóak.
- A hullámkarton dobozok kialakítása segít megvédeni a termékeket a nedvességtől és a baktériumoktól.
